2004. július 5. (hétfő)

Hmm... érdekesen kezdődött a reggel, megreggeliztünk... aztán tíz körül Sam Nolan kíséretében egy limuzinba pattantunk, ami elvileg egy labor felé szállított minket, ahol megtekinthetjük az új találmányt. Ahha... útközben megkértem Juliettet, hogy írja fel a nevét, telefonszámát és egy szívecskét egy lapra, valami érdekes érzésem van, mintha ismerném ezeket az embereket, de mégse... ahha, csak a dolog kudarcba fulladt, amikor egy golyó a kocsin átszáguldva eltalálta sofőrünket és a jármű fejre állt. Káosz... zűrzavar. Kikászálódtunk végül és Sam vezetésével az erdőn keresztül a kastélyba indultunk. Alig mentünk pár métert amikor két lövés jött és Sam haldoklásba kezdett a földön. Annyit mondott nekem, hogy "vigyázz rájuk, védd meg őket" nem tudom, hogy mire vagy kire gondolt, de a csoportra tippeltem, de nem sikerült valami fényesen pár okostóni a másik irányba indult... mi kábé 10 emberrel visszamentünk a kocsihoz és megnéztük van-e benne valami használható, hát nem volt. Az út mentén sétáltunk az erdő rejtekébe a kastély felé, amikor begördült mellénk Mr Iklak kocsija és felszedett minket, majd a másik csapatot is. Két ember kint ragadt. Mikor a kastélyba értünk Mr Iklak engedélyezte, hogy a fegyvereinket saját felelősségre magunkhoz vegyük... majd bemutatott egy Vedantar nevű csoda kütyüt... érdekes... nem engedett ki a két útitársunk keresésére... az egyikük Lucia... azt mondta nem mehetek ki megöletni magam, mert nekem még dolgom van, nem tudom, hogy mire gondolt, de biztos... ezt követően Juliettével elvonultunk a szobánkba, ahol én rögtön ledobáltam magamról minden ruhát, nem tudom Juliette mennyire örült ennek, de nem bánkódott az biztos... majd a fürdőbe vonultam rendbe hozni magam és a nap további részét a szobában töltöttem némi ital társaságában.

Fabrizio