Juliette, mintha kerülne, félek, hogy elveszítem az a Louis... Iklak és a személyzet köddé vált, vagyis mi nem találjuk őket és ők se nagyon keresnek minket... de friss étel mindig van az étkezőbe, de ki teheti oda... lehet Josef... bár ő meg már elvileg halott. Kész rémálom ez az egész!
Az őrt, akit meglőttem a halál fojtó karjai szorongatják. Az orvost nem találjuk... bevittük a rendelőbe, ahol kapott egy adag vért, egy jókora lefertőtlenítést a kezére és Emma bekötött neki egy sóoldatot is. A kötését folyamatosan cseréljük, de szerencsétlennek előttem két ujját... ha a fertőtlenítés nem volt sikeres lekell vágnunk a kézfejét, csuklóból.
Nem gondoltam volna, hogy ekkora kárt okozok benne, egy kéz lövéstől még senki nem szenvedett ilyen súlyos károsodásokat, pedig el lőttem már pár ember kezét az évek alatt... nagyon ideges vagyok már. Juliette, Josef, az őr, Iklak, ez az egész hely... van egy arany töltényem, amit magamnak tartogatok azóta, amióta átvettem a cégvezetést. Ha már nagyon nem bírom tovább...
Kutakodtam a Vedantarba is, legyártottam egy nyílvesszőt, de az nem hasonlított se a falusiak, se az üldözőnk, üldözőink nyílvesszőire. Vedantart, Josefet, Iklakot nem találtam a gépbe, és térképet sem a birtokról. Lehet keresnem kellene egy térképet valahol a kastélyba, csak ülünk a társalgóba és várjuk a megváltót...
Fabrizio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése